Az 1007/2011 rendelet: mit ír elő az EU a textiltermékek címkéjére

Polkom · 4 perc olvasás
Az 1007/2011 rendelet: mit ír elő az EU a textiltermékek címkéjére

Az 1007/2011 rendelet az az európai jogszabály, amely meghatározza, hogyan kell feltüntetni az EU-ban forgalmazott textiltermékek összetételét. Címkét vagy jelölést ír elő a szálösszetétel százalékos megadásával, kizárólag a hivatalos listában szereplő elnevezésekkel, annak az országnak a nyelvén, ahol a terméket értékesítik. A rendelet nem ír elő mosási szimbólumokat, méretet vagy származási országot.

Mi az 1007/2011 rendelet

Teljes címe: az Európai Parlament és a Tanács 1007/2011/EU rendelete a textilszálak elnevezéséről és a textiltermékek nyersanyag-összetételének címkézéséről és jelöléséről. Több régebbi irányelvet váltott fel, és 2012. május 8. óta alkalmazandó. Rendeletként minden tagállamban közvetlenül hatályos, nem kell nemzeti jogszabállyal átültetni.

Mely termékekre vonatkozik

  • Textiltermékek – teljes egészében textilszálakból álló nyersanyagok, félkész és késztermékek.
  • Legalább 80 tömegszázalékban textilszálat tartalmazó termékek.
  • Bútorok, esernyők és napernyők huzatanyagai, ha azok textilrésze legalább 80%.
  • Többrétegű padlóburkolatok, matracok és kempingcikkek textilrészei, bizonyos feltételek mellett.
  • Más termékekbe beépített textíliák, amennyiben összetételüket feltüntetik.

A rendelet nem alkalmazandó a tulajdonjog átruházása nélkül bedolgozóknak vagy független feldolgozó cégeknek átadott termékekre, sem az önálló szabók által egyedi megrendelésre készített termékekre. Az V. melléklet tartalmazza azoknak a termékeknek a listáját, amelyeknél a címkézés nem kötelező.

Az 1007/2011 rendelet fő követelményei

1. Csak hivatalos elnevezések

Az összetételt az I. mellékletben szereplő elnevezésekkel kell leírni – például pamut, gyapjú, poliészter, viszkóz, elasztán. Más elnevezés nem megengedett, sem fő leírásként, sem a hivatalos elnevezéssel kombinálva. Védjegy közvetlenül a hivatalos elnevezés előtt vagy után állhat.

2. Tömegszázalékok

A szálakat a nettó tömegből vett százalékos arányukkal, csökkenő sorrendben kell feltüntetni. Csak a teljes egészében egyféle szálból készült termékek viselhetik a „100%”, a „tiszta” vagy az „egészében” jelzést. A rendelet bizonyos tűréseket enged meg, amelyek kis eltéréseket tesznek lehetővé a feltüntetett és a tényleges összetétel között.

3. Címke vagy jelölés

A terméket a forgalomba hozatalkor címkével vagy jelöléssel kell ellátni. A címkének tartósnak, könnyen olvashatónak, láthatónak és hozzáférhetőnek kell lennie, és ha külön darab, szilárdan rögzíteni kell. Ezért az összetétel általában bevarrt textilcímkén szerepel, nem pedig letéphető papírcímkén.

4. Nyelv

A címkének annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell lennie, ahol a terméket a fogyasztó rendelkezésére bocsátják, hacsak az adott ország másként nem rendelkezik. A magyar piac esetében ez magyar nyelvű összetételt jelent.

5. Rövidítések nem megengedettek

A címkén nem használhatók a szálelnevezések rövidítései, például „PES” vagy „CO”, kivéve bizonyos eseteket a kereskedelmi dokumentumokban, ahol a rövidítéseket megmagyarázzák. A fogyasztói címkén a teljes elnevezéseket kell kiírni.

6. Egységes betűtípus

Az elnevezéseket és a százalékokat azonos méretű, stílusú és típusú betűvel, jól láthatóan kell feltüntetni. Nem megengedett például, hogy az „5% pamut” nagy betűvel, a „95% poliészter” pedig apró betűvel szerepeljen.

Különleges esetek

  • Több alkotóelemből álló termékek – ha a termék két vagy több eltérő összetételű részből áll (felsőanyag, bélés, töltet), mindegyik összetételét fel kell tüntetni. A teljes tömeg 30%-át el nem érő részeket nem kötelező leírni, a fő bélések kivételével.
  • Állati eredetű nem textil részek – a bőr, szőrme, csont és hasonló részek esetén a „Nem textil, állati eredetű részeket tartalmaz” mondat szükséges.
  • Fűzőáruk – az összetételt részenként kell megadni, a IV. mellékletben leírtak szerint.
  • Készletek – két vagy több azonos összetételű, egy készletként árusított textiltermék egyetlen címkét kaphat.
  • „Új gyapjú” – a kifejezés csak bizonyos feltételek mellett használható olyan gyapjúra, amelyet korábban nem dolgoztak fel.

Ki felel a címkéért

A terméket az EU piacán forgalomba hozó gyártó biztosítja a címke meglétét és pontosságát. Ha a gyártó nem az EU-ban telepedett le, a felelősség az importőré. A forgalmazó gyártónak minősül, ha a terméket saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba, maga helyezi el a címkét, vagy módosítja annak tartalmát. A lánc minden szereplőjének biztosítania kell, hogy az összetételre vonatkozó információ az értékesítéskor is rendelkezésre álljon.

Amit az 1007/2011 rendelet nem ír elő

InformációKövetelmény a rendelet szerintA gyakorlatban
SzálösszetételKötelezőBevarrt összetételi címkén
Mosási szimbólumokNem kötelezőBevett önkéntes gyakorlat az ISO 3758 szerint
MéretNem kötelezőA márka adja meg
Származási országNem kötelezőAz EU-ban önkéntes, egyes külső piacokon kötelező
A gyártó neve és címeNem e rendelet alapjánA termékbiztonság általános szabályai írják elő

A rendelet és az összetételi címkék

A gyakorlatban a követelményeket a ruhába bevarrt összetételi címkével teljesítik, amelyen az összetétel minden szükséges nyelven, a kezelési szimbólumok pedig egyszer szerepelnek. Az anyagnak bírnia kell a mosást, hogy a szöveg olvasható maradjon. A termotranszfer nyomású szatén és taft a leggyakoribb választás; egyes termékekhez más anyagú textilcímkéket is használnak. A megoldások teljes kínálatát a címkék kategóriában találja.

A rendeletet időszakosan felülvizsgálják, és az EU-ban a digitális címkézéssel és a fenntarthatósággal kapcsolatos módosításokról is folynak egyeztetések. Új kollekció piacra dobása előtt érdemes ellenőrizni a hatályos egységes szerkezetbe foglalt változatot az uniós jog hivatalos nyilvántartásában.

Polkom – a követelményeknek megfelelő címkék

A Polkom szófiai székhelyű gyártó, amely több mint 30 éves tapasztalattal készít címkéket és kiegészítőket a divat-, bútor-, cipő- és táskaipar számára. Segítünk az összetétel és a nyelvek elrendezésében, és összetételi címkéket nyomtatunk az Ön logójával, sorozatgyártás előtti mintával és EU-n belüli szállítással. Küldjön ajánlatkérést a Kapcsolat oldalon.

Cikk megosztása

Közvetlenül a gyártótól

Kapcsolódó termékek

Közvetlenül a gyártótól – minták és gyártás az Ön terve, színe és logója alapján

Ajánlatkérés Mintakérés
Galéria

Gyártásunkból

FAQ

Gyakori kérdések

Kötelezőek a mosási szimbólumok az 1007/2011 rendelet szerint?
Nem. Az 1007/2011 rendelet csak a szálelnevezéseket és az összetétel címkézését szabályozza. A kezelési szimbólumok az európai jog szerint nem kötelezőek, de az ISO 3758 szabványosítja őket, és bevett gyakorlatnak számítanak. A legtöbb vásárló és kereskedelmi lánc elvárja őket, ezért szinte minden márka feltünteti.
Értékesíthetek Magyarországon csak angol nyelvű címkével?
Nem. A rendelet előírja, hogy az összetételi címke annak az országnak a hivatalos nyelvén szerepeljen, ahol a terméket a fogyasztó rendelkezésére bocsátják. Magyarországon ez a magyar nyelv. A címke más nyelveket is tartalmazhat, de a szálelnevezéseknek magyarul is szerepelniük kell.
Vonatkozik a rendelet az egyedi megrendelésre varrt ruhákra?
A rendelet nem alkalmazandó az önálló szabók által egyedi megrendelésre készített textiltermékekre. Azokra a termékekre vonatkozik, amelyeket forgalomba hoznak – üzletekben, online vagy nagykereskedelemben. Ha sorozatban gyárt, akár kis mennyiségben is, érdemes a termékeket a követelmények szerint címkézni.
Egyedi ajánlat
Konkrét modellt, színt vagy méretet keres?

Küldjön ajánlatkérést leírással vagy fotóval – ajánlatot, mintákat és gyártási határidőt kap.